Gősfa település Zala északi határán a 74-es számú főközlekedési út mellet helyezkedik el. 1918. évig Egervár, Gősfa, Vasboldogasszony és Győrvár községek közös igazgatási egységet alkottak, 1913. évben Győrvár kivált az akkori Körjegyzőségből. A mai igazgatási terület községei: Egervár, Gősfa, Lakhegy és Vasboldogasszony községek,

Választási információk


1949. évig Vas megyéhez tartoznak, amikor is a megyék területrendezése során a községet Zala megyéhez csatolták. 1950. évben a tanácsok megalakulásakor Gősfa és Vasboldogasszony települések külön önálló közös tanácsot alkottak. 1969. július 1-el Egervár Községi Közös Tanács néven egy igazgatási egységben szerveződtek.
EFOP-1.5.2.16.

TOP-5.3.1-ZA1-16-2017-00008



A terület természeti környezete


Geológiai múlt:

A terület mélybe süllyedt ókori rétegekre települt középkori és harmad időszaki üledékekből medencealjzatban elhelyezkedő pannon és negyedidőszaki üledékekből felépülő dombság melyet a pannonvégi és pleisztocén mozgások daraboltak fel. A dombvidék észak-dél irányú árkos vetődésben kialakult 1-2 km széles, hosszú keskeny völgyek alkotják.
A vízfolyások, így a Sárvíz-patak völgye is a szerkezeti törések mentén alakultak ki. Az ismert mélységi víz hőmérséklete alacsony. Az adott ásványok kedvezőtlen összetétele miatt nincs gazdasági jelentősége.

Éghajlati jellemzők:
A terület mikroklímája mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlatú. A napsütéses órák száma 1900 óra/év az országos átlagba illeszkedik. Az évi középhőmérséklet 9,5C°. A hőmérsékleti maximum 33C°, a hőmérsékleti minimum -17C°.
A csapadékeloszlás meghaladja az országos átlagot, ez évi 800 mm érték. Az éghajlati adottságok erdőgazdálkodásra, gyepgazdálkodásra és kevésbé igényes szántóföldi növények termesztésére alkalmasak. Az alma, szelídgesztenye termesztésére az éghajlati adottságok kiválóak, és a kedvező fekvésű lejtőkön a szőlő is jól megterem.

Vízrajz:
A Sárvíz-patak nyílt árterű vízfolyás, a völgytalp átlagos szélessége 200-300 m. Heves vízjárású vízfolyás. A felszín alatti vízviszonyokat a földtani felépítés sajátosságai határozzák meg. A talajvíz magas térszintű területeken 10-40 m mélyen a völgyekben és az alacsonyabb lejtők oldalán összefüggő talajszint tárható fel 6 m mélységben.

Növényzet:
Az eredeti természetes növénytakarót a mező és erdőgazdálkodás nagyrészt megváltoztatta. A kedvező természeti adottságú területeken tölgyesek, bükkösök, a gyengébb talajokon cseresek, a völgyekben az égerek találhatók. A lágyszárú növényzetből gyakoribb fajok a ciklámen, a tavaszi kankalin, az agár és a tarka kosbor, a csillag őszirózsa és prémes tárnics. A vizes völgyi részeken a nád és a sás. Jól megél itt a fűz.

Régészeti örökség
A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szerint nyilvántartott régészeti lelőhely Angéla-major területén ismert a településen.